HTML doboz

Hallatlan

2005 óta dolgozunk a hallássérült emberek integrációjáért és a kommunikációs akadálymentességért. Miről írunk? Jelnyelvről, jelnyelvoktatásról, jelnyelvi tolmácsolásról, siket kultúráról, esélyegyenlőségről. Mert a társadalmi felelősségvállalás menő.

Facebook

Itt az ősz, bezártak a kerthelyiségek, lassan beszorulunk a négy fal közé, de ez nem jelenti azt, hogy unatkoznunk kellene: összegyűjtöttünk néhány filmet, melyekben felbukkan valamilyen formában a jelnyelv, a siketség, a fogyatékosság vagy az esélyegyenlőség. Ezek az alkotások szórakoztatnak, de el is gondolkodtatnak, reméljük, nektek is tetszeni fognak. A lista a teljesség igénye nélkül készült, további javaslatokat várunk kommentben!

1919-ben készült a Deliverance (Szó-kimondás) című film, mely Helen Keller életéről szól. Helen Keller kisgyermekkorában veszítette el látását és hallását, de tanára, a szintén látássérült Anne Sullivan segítségével megtanult jelelni, kézbe jelelni, beszélni, írni és olvasni, és 24 éves korára elsőként a siketvak emberek között főiskolai diplomát szerzett. Anne Sullivan jóval tanári munkája befejezése után is Helen Keller mellett maradt, állandó társa lett. Keller világhírű szerzővé és szónokká vált, aktívan politizált, a társadalmi esélyegyenlőség szószólójaként tevékenykedett a század eleji Amerikában. 1999-ben Keller felkerült a Gallup által létrehozott „A 20. század legkedveltebb alakjai” című listára. Életéről több film is készült, Hollywoodot (A csodatévő, 1962) és Bollywoodot (Sötét, 2005) egyaránt megihlette. 

A szenzációs című Magányos vadász a szív 1968-ban készült: a romantikus történet egy siket férfi és egy halló kamasz lány kapcsolatáról szól.

A Deafula (1975) az első, elejétől a végéig amerikai jelnyelven készült film. A hangalámondás azoknak segít, akik nem értik a jelnyelvet. A kis költségvetésű horrorfilm nehezen vehető komolyan, de az ezernyi Drakula-feldolgozás közül mégis kiemelkedik: hol rémületesen rossz, hol félelmetesen vicces, de mindvégig nagyon szórakoztató és semmilyen más filmhez nem hasonlítható.

Koko, a gorilla több mint 1000 jelnyelvi jelet tanult meg gondozójától, Francine Pattersontól. Róluk szól az 1978-as Koko, a beszélő gorilla című dokumentumfilm. Koko képes maga is jeleket alkotni, nevet adni a tárgyaknak és az embereknek. Teljesítménye egyedülálló és nagy hatással volt az emberi nyelvi képességről alkotott elméletekre.

1986-ban készült az Egy kisebb isten gyermekei. A filmben játszó Marlee Matlin valóban siket, alakításáért abban az évben elnyerte a legjobb színésznőnek járó Oscar-díjat. A történet egy siket iskolába érkező tanárról szól, aki beleszeret Sarah-ba, a siket lányba. A férfi meg akarja tanítani a lányt szájról olvasni és beszélni, de Sarah szerint a férfinak kell megtanulnia a csend világában élni.

Klasszikus romantikus történet a Négy esküvő és egy temetés (1994). A főszereplő bátyját a siket színész, David Bower játssza, a filmben egy érzelmes jelenetben jelnyelven beszéli le öccsét egy rossz döntésről.

Jacques Audiard 2001-ben rendezett filmet A számat figyeld! címmel. A nagyothalló, kollégái által levegőnek nézett és kifigurázott, de kitűnően szájról olvasó titkárnő, Carla (Emmanuelle Devos César-díjas alakításában) és a börtönből frissen szabadult Paul (a mindig csodás Vincent Cassel) izgalmas, ellentmondásos kapcsolata teljesedik ki a fordulatos krimiben.

Egyetlen magyar filmünk a listán a 2003-as Kontroll. A budapesti metróban játszódó groteszk, sötét hangulatú krimi-thriller-vígjáték a rendező, Antal Nimród elmondása szerint a jó és a rossz harcáról szól. A jelnyelv egyetlen, de nagyon vicces jelenetben kap szerepet.

Katja Kool személyes kedvence a 2004-es Nesze neked, Pete Tong! - Frankie Wilde, a politoxikomán őrült ibizai DJ története, aki elveszíti hallását. A Beethoven-történet parafrázisában az erős kezdés után a megsiketült Frankie lesüllyed a depresszió legsötétebb bugyraiba, majd szembenéz felszínes életével és a kokainnal, és egy siket lány segítségével tör újra a csúcsra. A fesztiválokon díjesővel elárasztott brit-kanadai film rendkívül vicces, szórakoztató és szívhez szóló, erőteljes képekben ábrázolja a drogfüggés pokoljárását és a fogyatékossággal való szembenézést. Remek zenék és még remekebb képek Bolygó Balázs operatőrtől.

A Bábel (2006) négy, látszólag független történetszála a 21. század egyik legnagyobb problémáját, az emberek közti valós kommunikáció hiányát járja körül. Barátainktól körülvéve is lehetünk végtelenül magányosak, és hiába beszélünk egy nyelvet, ha nem értjük meg egymást, a képletes bábeli zűrzavar nyomasztóan átszövi életünket. Inárritu filmjében egy japán siket lány küzd kétségbeesetten önmagával, apjával és az őt nem értő világgal.

Szintén 2006-ban készült a Titkok gyermeke, belga-francia koprodukcióban. A kosztümös film 1774-ben játszódik és egy siket, kommunikálni képtelen fiú, Joseph történetén keresztül állít emléket Charles-Michel de l'Épée abbénak, aki a hallássérültek gyógypedagógiájának világszerte ismert alakja, az első siket iskola és a jelnyelvhasználaton alapuló oktatási módszertan, az ún. francia módszer alapítója.

enfant.jpg

Jelnyelvről ugyan nem esik szó benne, de merész és provokatív témaválasztásával a sorba illik a belga Geoffrey Enthoven 2012-ben készült Hasta la Vista! című tragikomikus road-movie-ja is. Attól még, hogy valaki vak, kerekesszékben ülő halálos beteg vagy négyvégtag-bénulásos, ugyanolyan vágyai lehetnek, mint bárki másnak. Ezzel a lendülettel indul neki három fiú egy nagy utazásnak, ahol groteszkül nevetséges és könnyfacsaróan szívfájdító helyzetek váltják egymást gyors egymásutánban. Nem sokan nyúltak még hozzá ilyen formában a fogyatékossággal élő emberek és a szex témaköréhez, de ennél a tálalásnál emberközelibbet nehéz elképzelni.

Ha valaki pedig nem egyestés, hanem hosszú távú szórakozásra vágyik, kezdje el nézni az Elcserélt lányok című sorozatot (2011). A sorozatban kiemelt szerepet kap a jelnyelv, teljes jelenetek játszódnak amerikai jelnyelven. Két, csecsemőkorukban elcserélt lányról és családjaik összekeveredéséről szól a történet. Egyikük siket, másikuk halló, és a kultúrák keveredése sok konfliktus forrása. Ez az első olyan sorozat a televíziózás történetben, melyben siketek a főszereplők és a jelnyelv ilyen hangsúlyos szerepet kap. Az amerikai siket közösség nagy áttörésnek tekinti a sorozat bemutatását. Itthon az M1 vetíti, valamint az összes rész megtekinthető az Indavideón.

 

Jó szórakozást! :)

Címkék: film jelnyelv ASL

1 komment

Október 22-én kilencéves a hallatlan.hu. Jövő ilyenkorra nagyszabású jubileumi bulit tervezünk, most pedig kicsit ünnepeljük magunkat: előástunk néhány régi adatot és képet, a teljesség igénye nélkül nézzük hát meg, mik voltak a négynyelvű online jelnyelvi szótár kilencéves történetének mérföldkövei.

A kezdet egy 700 jelből álló adatbázis volt, melyet egy év alatt feltornáztuk 1500-ra.

h_1_2005 február.jpg

2005-ben már jobban hasonlított oldalunk mai formájára. A témakörök, jelek száma folyamatosan nőtt, akárcsak a látogatottság.

h_2_2005 december.jpg

2006-ban kétezer főlé bővült a feltöltött jelek száma, megalkottuk a jelnyelvi keresztrejtvényt és kvízt. Ebben az évben nyertük el először az Európai Nyelvi Díjat is. Az Európai Nyelvi Díj az Európai Bizottság és az Oktatási és Kulturális Minisztérium által támogatott kezdeményezés, melynek célja, hogy hivatalos elismerésben részesítse az idegen nyelvek tanítása terén megvalósuló, példaértékűnek minősülő programokat az oktatás és képzés bármely szintjén. A díjat 1998-ban alapították az Európai Unió tagállamainak kezdeményezésére, azóta Európa-szerte több mint hétszáz intézmény vehette át a nyelvoktatásban elért kiemelkedő teljesítményéért. A díjat projektünk egyedülállóságával érdemelte ki.

h_3_2006 december.jpg

 

2007 óta láthatóak a jelek a jól ismert "hallatlan-kék" háttér előtt. Mivel nagyon fontosnak tartjuk, hogy a siket és nagyothalló gyerekek mihamarabb megismerkedjenek a jelnyelvvel, elkészítettük a kifejezetten gyerekeknek szóló "Jelelj velünk!" jelnyelvi CD-ROM-ot, mely vizuális elemekkel, mozgóképekkel és animációkkal segíti elő a kicsik hatékony jelnyelvtanulását.

h_4_2007 február.jpg

2009-ben kezdtük el a jelnyelvi híradók forgatását, amiről egy korábbi posztban már olvashattatok. Elnyertük a Nívódíjat és Az Év Honlapja díjat is.

h_4_2009_március.jpg

Mi történt ezután? Folyamatosan növeltük az oldalra feltöltött jelek számát, 2010-ben például így álltunk:

h_5_2010_február.jpg

2011-ben elnyertük az ENSZ Word Summit Awards díját. Az alábbi, magyar felirattal ellátott videóban Peter A. Bruck, a WSA elnöke meséli el, hogy mit is jelent ez a díj és miért osztják ki minden évben. Az „E-befogadás” kategóriában a zsűri azt díjazta, hogy a hallatlan.hu jelnyelvi adatbázis több egy egyszerű szószedetnél vagy lexikonnál: széleskörű interaktív tartalmakat kínál az internet segítségével. A honlap különféle kommunikációs lehetőségeket biztosít a fogyatékossággal élőknek, a jelnyelvtanulásnak ez a formája pedig egyszerű és szórakoztató. A közszolgálati média híreinek heti jelnyelvi összefoglalója a honlapot naprakésszé és frissé teszi, ami vonzó a fiatal felhasználók szemében. A hírszolgáltatás a nyelvek közti átjárhatóságnak köszönhetően a jövőben akár egy nemzetközi jelnyelvi hírcsatornává is fejleszthető. A honlap látogatói fórumozhatnak egymással, a jelnyelvi kvíz és keresztrejtvény pedig a játékos formában való tanulást teszi lehetővé.

2012-re a díjakat tekintve már itt tartottunk:

h_6_2012_december.jpg

2013 júniusában indítottuk el Magyarországon elsőként a 24 órán át elérhető videós jelnyelvi tolmácsszolgálatot. Célunk, hogy ügyfeleink a modern technológia eszközeinek segítségével bárhonnan, bármikor elérjék a jelnyelvi tolmácsot, akárcsak a jelnyelvi jeleket: a jelnyelvi adatbázis immáron okostelefonos applikáció formájában is elérhetővé vált.

app_screen_1.jpg app_screen_2.jpg

 

Új honlapunkon, a hallatlan.eu-n a jelnyelvi jelek már két szögből is láthatók: szemből és oldalnézetből a könnyebb érthetőség és követhetőség végett, valamint további interaktív funkciókat tettünk elérhetővé: kézformák segítik a megértést és a jelek területi változatai is megtalálhatóak. Célunk, hogy tovább fejlesszük adatbázisainkat is és idővel még több jel megtalálható legyen a felületeinken. A jelnyelv  közeljövőben esedékes standardizációja kapcsán kifejezetten hasznos lehet egy teljes körű és bármikor elérhető jelnyelvi szótár létezése.

Ezek után mit is kívánhatnánk magunknak? Katt a képre!

hbd.jpg

Címkék: jelnyelv hallatlan jelnyelvi híradó hallatlan.hu

Szólj hozzá!

Először a szívre hatunk, aztán jöhetnek az érvek.

prepare_your_feels_magyar_1.jpg

 

A fogyatékossághoz hagyományosan többféle attitűd és szemlélet kapcsolódik.

A legelterjedtebb az orvosi, ún. patológiás modell, mely minden fogyatékosságot valamilyen érzékszervi hiányként, megoldandó problémaként vagy meggyógyítandó betegségként fog fel. Az orvosi modellhez hasonló attitűd a fogyatékosság felfogásában az ún. paternalista modell, mely abból indul ki, hogy a fogyatékossággal élő személyek gyengék, tehetetlenek és az „épek” gondoskodására szorulnak: egyszerűbb, gyorsabb és kényelmesebb átvállalni a felelősséget és meghozni helyettük a döntéseket. Ez a felfogás rendkívül destruktív és nem tartja tiszteletben az alapvető emberi jogokat (pl. a méltósághoz vagy a szabad akarathoz való jog). A fogyatékosság nem más, mint az emberi sokféleség természetes része, az ember egy jellemzője, a különbözőségek pedig más és más formában nyilvánulnak meg. A siketség például ebben a kulturális-antropológiai felfogásban nem a hallás hiányát jelenti, hanem a jelnyelvhasználó, e nyelvhez kötődően létező közösséget, melynek saját kultúrája van.

Tisztázzuk a fogyatékosság és a fogyatékossággal élő személy fogalmát! A nemzetközi jogban és terminológiában többféle megnevezéssel találkozhatunk. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megkülönböztet fogyatékosságot (disability), károsodást (impairment) és hátrányt (handicap). A „károsodás” fogalma a hiány felől megközelítvén az állapotot, valamiféle fizikai vagy anatómiai vagy működésbeli abnormitást jelöl, pl. egy hiányzó vagy hiányosan működő szervet vagy érzékelési képességet. A „fogyatékosság” valamelyik képesség csökkent voltát jelzi: a személy akadályozva van valamely általános tevékenysége folytatásában, legyen ez akár a járás vagy a hallás (mozgás- vagy érzékszervi fogyatékosság), akár az olvasás (értelmi sérülés). A „hátrány” a társadalomban való létezésében érintheti a személyt: csökkent képességei vagy akadályozottsága folytán a társadalmi-gazdasági tevékenységben való részvételi lehetőségei korlátozottak, azaz a károsodásból vagy a fogyatékosságból fakadóan társadalmi hátrány éri. Ezt a mára már meghaladottnak tekinthető terminológiát 2001-ben váltotta fel a funkcióképesség, fogyatékosság és egészség más megközelítésű nemzetközi osztályozása (FNO), mely a fogyatékosságot nem valaminek a hiánya, hanem a meglévő képességek felől közelíti. A fogyatékosság mértékét, azaz a funkcionális képességeket egy ember esetében csak holisztikusan, a környezeti, társadalmi és személyes tényezők és képességek együttes figyelembevételével lehet megállapítani. Olvasatunkban tehát a fogyatékosság nem hiány, hanem állapot; egy élettapasztalat, amit bárki átélhet, a fogyatékossággal élő személy pedig teljes értékű tagja a társadalomnak, aki meglévő képességeit használva teljes lelki jólétben élhet - amennyiben a társadalom ezt lehetővé teszi számára.

stupidity.jpg

 

A Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény az első olyan nemzetközi egyezmény, mely nem csupán érinti, hanem teljes egészében a fogyatékossággal élő személyek jogairól szól. Az Egyezményt az ENSZ 2006-ban ratifikálta és Magyarország ehhez ugyanabban az évben az elsők között csatlakozott. Az Egyezmény alapelvként fekteti le a veleszületett méltóság, az egyéni autonómia és a saját döntés meghozatalának tiszteletben tartását; a hátrányos megkülönböztetéstől való mentességet; a teljes és hatékony társadalmi befogadást és részvételt; a fogyatékossággal élő személyek különbözőségének tiszteletét és elfogadásukat az emberiség részeként; az esélyegyenlőséget; a hozzáférhetőséget (fizikai és információs hozzáférés) és a fogyatékossággal élő gyermekek identitásának megőrzését.

Azonban hiába léteznek ratifikált, aláírt egyezmények és díszes szándéknyilatkozatok, ha a társadalom érdektelen egy kérdésben, a döntéshozó szervek pedig tétlenek és nem tartják vagy tartatják be a törvényeket. A 2003 óta hatályban lévő Esélyegyenlőségi Törvény előírja ugyan az egyenlő bánásmódot és tiltja a hátrányos megkülönböztetés bármilyen fajtáját, de kapásból példák tucatjait lehetne felsorolni a fogyatékossággal élő személyeket érő diszkriminációnak, történjen az akár a munkaerőpiacon, az oktatásban, a buszon vagy egy hiper parkolójában. A fogyatékossággal élő emberek olyan polgárok, akiknek ugyanolyan jogaik és kötelességeik vannak, mint a többieknek, ami igazolja azokat az intézkedéseket, amelyeknek célja a teljes részvételük útjában álló akadályok eltávolítása.

 

wheelchair_ramp.jpg

 

De nem akarjuk az ördög ügyvédjét játszani: nagyon sok pozitív példát is látunk. Növekvő tendenciát mutat a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, egyre több az alacsonypadlós jármű a tömegközlekedésben, számos érzékenyítő és szerepvállalásra buzdító kampány zajlott az elmúlt években, vagy elég azt megnéznünk, hogy milyen nagy az érdeklődés jelnyelvi tanfolyamaink iránt. A társadalmi tudatformálás nem az aláírt törvényekkel és egyezményekkel, hanem az egyének szintjén kezdődik. A diszkrimináció oka számos esetben pusztán csak az információ és az ismeretek hiánya. Érdeklődj, kérdezz, járj nyitott szemmel! Ha minket olvasol, már jó úton jársz. Mert a társadalmi felelősségvállalás menő.

whhelchair_rocks.jpg

Szólj hozzá!

Volt már szó itt a blogon arról,  hogy a jelnyelvek önálló, természetes, manuálisan-gesztikulárisan kódolt nyelvek, ehhez a tudomány mai állása szerint nem fér kétség. Több út is vezetett egy-egy jelnyelv kialakulásához, erről is írunk majd a jövőben, most azonban azokról a speciális, kézjeleket alkalmazó kommunikációs formákról lesz szó, melyek nem minősülnek nyelvnek, de a jelnyelvekhez hasonlóan hangok nélkül, a kezek és a gesztusok használatára épülnek.

Az embernek régebb óta van keze, mint nyelvi folyamatokra és produkcióra képes agya és szervei. Az ősemberek lehetséges kézjeleiről nem sokat tudunk, de a kéz használata az emberi kommunikációban alighanem nagyon-nagyon régi jelenség. A tíz ujj és a tízes számrendszer közötti kapcsolat egyértelmű, a feltartott hüvelykujj dicsőséges karrierje pedig töretlenül ívelt felfelé az elmúlt kétezer évben a Római Birodalom-beli gladiátorjátékoktól a napi 4,5 milliárd like-ig.

rambo_thumbs_up.jpg

A manuális kommunikációs rendszerek nem önálló nyelvek, nem felelnek meg ugyanis a ’természetes emberi nyelv’ kritériumainak. Nagyon sok ilyen kritérium van, de itt legyen elég annyi, hogy ezeknek a kommunikációs formáknak nincs mondattanuk, nincs minden fogalomnak saját jele, a jelek nem kombinálhatóak a végtelenségig, azaz egy bizonyos kötött fogalomkészleten túl másról nem lehet „beszélni” általuk. Közös jellemzőjük általában az, hogy alkalmazásuk olyan speciális helyzetekben történik, ahol nem lehet vagy nem szabad hangot kiadni, vagy egyszerűen nem hallják egymást a résztvevők, és a használat kizárólag ezekre a szituációkra korlátozódik. Kategorizálni a "hangnélküliség" oka alapján lehet őket. A "találd ki, mit mondtam a víz alatt!" igen szórakoztató móka, de a búvárok valószínűleg már unják ezt a játékot, így inkább ők is kézjeleket alkalmaznak:

scuba_1.jpg

 

Ugyanez igaz a víz alatti rögbire (csak nekem újdonság, hogy létezik ilyen sportág...?)

rugby_signs.jpg

 

A különféle sportokban egyébként is gyakori a manuális kommunikáció, a távolságok áthidalása és a zajos környezet miatt:

football_signs.jpg

football.jpg

A katonák kézjelei is meglehetősen ismertek, itt is a távolság és a csend igénye a mérvadó. A jelek különbözhetnek országonként, egységenként, vagy attól függően, hogy hol alkalmazzák őket. A videóban szereplő speciális erők kiképzése ezen a ponton nem volt teljeskörű...

combat_all.jpg

Számos további példa akad: vadászaton a csönd szükségessége, lóversenyen vagy a tőzsdén a zaj, építkezéseken a nagy távolságok áthidalása miatt használnak kézjeleket. Ezekben a helyzetekben alapvetően az a közös, hogy a hangos beszéd kiiktatása és kézjelekkel való helyettesítése kényszerből történik. Ezzel szemben létezik a manuális kommunikációs rendszereknek egy olyan, a jelnyelvekhez valamennyivel közelebb álló csoportja, ahol a használók a verbális közléseket szabad akaratukból cserélik kézjelekre, azaz nem a távolság leküzdése vagy a préda csendes megközelítése, hanem valami ennél magasztosabb dolog a fő cél.

Az észak- és dél-amerikai indián és az ausztrál bennszülött törzsek egyaránt használtak a jelnyelvhez hasonló kommunikációs formákat (itt és itt megtalálható a teljes lista). Ezek a rendszerek működtek egyfajta pidgin, azaz közvetítő kódként az egymás nyelvét nem beszélő törzsek közt, másrészt akkor is alkalmazták őket, amikor különféle vallási okokból bizonyos időszakokban tilos volt a beszéd. A beszéd, mint tabu a közös vonása a szerzetesek vagy a kaukázusi hegyi népcsoportok jelrendszereinek is: utóbbiaknál egyes időszakokban a nők nem beszélhetnek (ó, boldog kaukázusi férfiak...!).

indian_abo_egyben.jpg


Bizonyos társadalmakban a siket embereket semmilyen formában nem különböztetik meg, olyannyira, hogy előfordul, hogy a többségi halló csoport tanulja meg és használja a jelnyelvet a kisebbségben lévő siket csoport kedvéért, pl. Martha's Vineyard szigetén. Ez a fenti kommunikációs formákhoz képest lényegében már komplett jelnyelvhasználat, de arra mindenképp jó és követendő példa, amikor egy csoport valamilyen meghatározott cél érdekében elkezd egy speciális jelrendszert használni. Itthon is egyre népszerűbb, már-már divat lett jelnyelvet tanulni, s erre mi mást "mondhatnánk": feltartott hüvelykujj!

Címkék: nyelvészet jelnyelv manuális kommunikáció

Szólj hozzá!

Idén ősszel a Hallatlannál pályáztunk egy szakmai programra, melynek keretein belül minden hétköznap jelnyelvi híradót forgatunk. Az első adás már elkészült, íme:

De miért is van szükség jelnyelvi híradóra?

A hallássérülés az élet számos területén implikál hátrányos helyzetet, különösen az oktatáshoz, az alapvető szolgáltatásokhoz, valamint az információhoz való hozzáférés joga sérül. A hallássérült közösség tagjai számára az egyenlő esélyű, saját anyanyelven történő hozzáférés a hírekhez elengedhetetlen az info-kommunikációs esélyegyenlőség megteremtéséhez. A különféle tévécsatornákon futó híradók alatt elérhető a felirat, illetve az MTV reggeli híradóit és néhány műsorát jelnyelvi tolmács közreműködésével készítik, de a feliratok minősége sokszor nem megfelelő, a tolmács pedig nem mindig látszik jól a kis kockában. A jelnyelvi híradó híreit saját szerkesztésben és anyanyelvi szakértők bevonásával a magyar jelnyelvre történő teljes adaptálással készítjük el, azaz nem egy magyar nyelvű adás szimultán jelnyelvi tolmácsolását láthatják a nézők, hanem egy komplett, jelnyelven, siketek által jelelt híradót. 

hirado_bambi.jpg

Az adások felvételét a hírek gyűjtése, szerkesztése és jelnyelvre való adaptálása előzi meg. A felvétel után jöhet a vágás, szerkesztés és minden további utómunkálat.

hirado_edu.jpg

A forgatások fárasztóak, de egyben igen szórakoztatóak tudnak lenni, a beleröhögés, félrejelelés alap még a tapasztalt adatközlőknél is, persze ebből az elkészült adásban már semmi nem látszik. 

A jelnyelvi tévéadások ötlete nem új keletű. Az USA-ban létezett több jelnyelvi csatorna és a mai napig vannak jelnyelven sugárzott műsorok. A legtöbb jelnyelvi csatorna ma mégis az interneten létezik, ahol tematikusan lehet válogatni a hírek között és számos olyan, hallássérülteket érintő specifikus információt megkapnak a nézők, amit egy átlagos esti híradóból nem. A legismertebb online hírcsatorna a nemzetközi jelnyelven sugárzó h3.tv és az amerikai deaftv.com. Itthon is lenne igény egy tematikus, magyar jelnyelvi híroldalra, de ez a feladat egyelőre megoldatlan. A mindennapos jelnyelvi híradók készítésével mindenesetre egy lépéssel talán közelebb kerültünk a kommunikációs esélyegyenlőséghez.

Ha minden kötél szakad, akkor meg majd így csináljuk:

dolby.jpg

Címkék: jelnyelv hallatlan jelnyelvi híradó

Szólj hozzá!

A Hallatlan Alapítvány a Vodafone Alapítvánnyal és Weisz Fannival összefogva céljául tűzte ki, hogy a rendelkezésére álló eszközök és tudásanyag felhasználásával elősegítse a hallássérültek integrációját és az info-kommunikációs akadálymentességet.

A részletekért kattints a képre!

vodafone_weiss_fanni_leaf_view-1_1oldal.png

Szólj hozzá!

Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy a világon egy jelnyelv létezik, mely egységes és a világon minden siket ezt használja. Nem tudni, honnan származik ez az információ, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján azt kell hogy mondjam, az emberek 90 %-a így vélekedik. Érdemes lenne kicsit oknyomozni, hogy végére járjunk ennek a legendának, mindenesetre sokak fejében annyira masszívan tartja magát ez a tévképzet, ami nem lehet véletlen. Itt a remek alkalom, hogy árnyaljuk a képet.

ASL_basics_1.jpg

Lényeg a lényeg, jelnyelv nem egységes. A jelnyelvek tucatjait írták már le kutatók, mely nyelvek mind a jelek készletében, mind szabályrendszerükben eltérnek egymástól. A teljes, kölcsönös érthetőség e nyelvek között éppúgy nem áll fent, mint két önálló hangzó nyelv között, azaz másként jelel egy japán, egy magyar, egy finn vagy egy amerikai siket. A különböző nemzetek jelnyelveinek mind külön neve van, így lesz az amerikai jelnyelv ASL, a magyar HSL, és így tovább. Tény, hogy a jelnyelvek közt valóban több a közös vonás, mint két különböző hangzó nyelv között, ez köszönhető többek közt annak, hogy a jelnyelvben gesztikulárisan-vizuálisan kódolt az információ. 

Mit jelent ez? Jelnyelven a körülöttünk lévő anyagi világ tárgyait, dolgait képezzük le a kezünkkel valamilyen formában (de ez nem jelenti azt, hogy a jelnyelv valamiféle pantomim lenne). Azaz ha egy tárgynak jellegzetes formája van, vagy egy tevékenység tipikusan „eljátszható”, akkor jelnyelven nagy valószínűséggel úgy fogjuk jelelni, ahogy kinéz vagy ahogy látjuk. Az első képen a baba jele szerepel magyar, a másodikon amerikai jelnyelven.

baba.jpg baba_ASL.jpg

A vizuális elemek tehát nagy hangsúlyt kapnak, a jelnyelvi jelek nagy része ikonikus, azaz a jelölő (maga a jel) és a jelölt (a tárgy vagy dolog) között hasonlósági viszony van. Azonban nem minden jel ilyen: a nem kézzelfogható, absztrakt dolgok jelei minden jelnyelvben eltérnek és konvencionálisak, azaz megegyezésen alapulnak. Ez esetben nincsen konkrét kapcsolatban a jelölő és a jelölt. A képeken egyértelmű a különbség az állam szó HSL és ASL jele közt.

állam_HSL.jpg state_ASL.jpg

Épp ezért a kölcsönös érthetőség sem áll fenn két jelnyelv között. A siketekre jellemző vizuális gondolkodás miatt ennek ellenére jóval gördülékenyebben kommunikál egymással két, más országból érkezett siket, mint két, közös nyelvet nem beszélő halló – akik, ugye, ha minden kötél szakad, elkezdenek mutogatni, mert azt mindenki érti… Így nyer valójában értelmet az egész fenti gondolatmenet. 

A jelnyelvek a fentiek ellenére természetesen hasonlíthatnak egymásra, épp úgy, mint a hangzó nyelvek. Ennek oka lehet földrajzi, történelmi, tipológiai, vagy pusztán véletlen. A nemzeti jelnyelveken belül pedig léteznek nyelvjárások, Magyarországon például hét, a későbbiekben erről is olvashattok itt a blogon. Egyetlen univerzális jelnyelv létezik csupán, az is mesterséges képződmény: a nemzetközi jelnyelvet, a Gestuno-t a Siketek Világszövetsége (WFD) ösztönzésére az 1950-es években alakították ki. Használata jóformán kizárólag a nagyobb nemzetközi siketrendezvényekre terjed ki.

A világon tehát távolról sem egy jelnyelv létezik, de ha egy olyan országba látogattok, aminek nem beszélitek a nyelvét, jeleljetek, mutogassatok, használjátok a kezeteket. Van, ami mindenhol ugyanazt jelenti – aki nem beszél franciául, annak is pillanatok alatt egyértelművé válik, hogy miről szól az alábbi videó :)

    

Infók innen: MAGYAR NYELV (Kiefer Ferenc szerk, Akadémiai Kiadó, 2006., p. 852-906.)

Képek: graphjam.com; hallatlan.eu; aslpro.com

Címkék: nyelvészet jelnyelv hallatlan ASL

Szólj hozzá!

Az emberek többségének csak homályos elképzelései vannak a jeltolmácsok munkájáról. A reakciók változatosak: „Ja tudom, te vagy az, aki a tévében alul a kis kockában bohóckodik!” „Milyen tolmács? Jel? Van ilyen nyelv?” „Annyira csodálatos, hogy így segítesz embertársaidon.” „És a siketek tényleg nem hallanak?” És az obligát kérdés, amit mindenki feltesz, kivétel nélkül, hogy „A jelnyelv az tényleg minden országban ugyanaz?”

kacsa.jpeg

Felszínes beszélgetésekben nehéz belemenni a részletekbe, így a fenti kérdésekre többnyire csak rövid, bagatell válaszokat lehet adni. Igen, mi bohóckodunk a kis kockában a parlamenti közvetítések és a híradó alatt. Igen, a jelnyelv önálló, természetes nyelv, saját nyelvtannal és nyelvhasználó közösséggel. Lehetővé tesszük a kommunikációt két, eltérő nyelvet használó ember között, de ez is olyan munka, mint bármi más – talán valamivel változatosabb. A siketek tényleg nem hallanak.  És a jelnyelv nem ugyanaz minden országban, sőt. De ezekről bővebben később.

Ugyan nincs sok jeltolmács az országban, de a szakmán belül is elég változatos, hogy ki mennyit és milyen körülmények közt dolgozik. Van, aki Brüsszelben az Európai Parlamentben, van, aki a Kossuth téren tolmácsolja a parlamenti közvetítéseket. A főállású tolmácsokat a tolmácsszolgálatok alkalmazzák, ők helyszínről helyszínre járva lényegében egész nap tolmácsolnak, idejük nem kis részét utazással és várakozással töltve. A főállásúaknál jóval több a szabadúszó. Ők is a tolmácsszolgálatok által jutnak munkához, de többnyire megválogathatják, hogy mit vállalnak el, és mint a szabadúszó munkák általában, ez sem biztosít feltétlenül folyamatos stabil megélhetést. Itthon eddig nem volt elterjedt az online videós tolmácsolás, de az idén júniusban indult projektünk keretein belül már ez a szolgáltatás is elérhető a hallássérültek számára: telefonjuk vagy számítógépük segítségével egy videós csevegőprogram használatával bárhol, bármilyen helyzetben elérik a tolmácsot. A várakozási és az utazási idő és költség ezáltal megszűnik, ami a jeltolmács számára is jelentős könnyebbség, a hallássérülteknek pedig erősödik a biztonságérzetük, hisz bármikor, bárhonnan segítséget kapnak a szolgáltatás által.

tolmacs_videotelefon.gif

Tolmácsként ezerféle helyzetbe belecsöppenhetünk. Váratlan, szívszorító és vicces szituációk is előfordulnak, és néha igen nehéz helyt állni pszichésen és fizikailag is. De a változatosság gyönyörködtet: hétfőn makro-ökonómia előadás az egyetemen, kedden kutyaiskola, szerdán egy szülés, csütörtökön félnapos telefonos ügyintézés a Nyugdíjfolyósítónál, pénteken szembesítés a Gyorskocsi utcában, szombaton divatbemutató, vasárnap mise – nem unatkozunk.

Címkék: jelnyelv hallatlan jelnyelvi tolmács

Szólj hozzá!

04.
szeptember

Első

katja kool  |  Szólj hozzá!

Köszöntünk a Hallatlan Alapítvány blogján!

Ezentúl ebben a formában is jelen leszünk, és megosztjuk veletek gondolatainkat, tapasztalatainkat a jelnyelvről, jelnyelvoktatásról, fogyatékosságügyről, siket kultúráról, társadalmi felelősségvállalásról, civil szféráról.

2005 óta dolgozunk a fogyatékossággal élők társadalmi integrációjáért és az info-kommunikációs akadálymentességért. Az elmúlt években számos hazai és nemzetközi díjban részesültünk tevékenységünkért, megalkottuk az első hazai online jelnyelvi adatbázist, jelnyelvi tanfolyamaink évek óta teltházasak, valamint új projektjeinkben is töretlenül dolgozunk az esélyegyenlőségért.

A blogon számos témakör terítékre kerül majd, legyen az nyelvészet, kultúra, tudomány vagy szórakozás. Mit csinál egy jelnyelvi tolmács? Hogy néz ki egy jelnyelvi tanfolyam? Mit jelent a társadalmi felelősségvállalás és hogy állunk ezzel a kérdéssel 2013-ban, Magyarországon?

Idén a Hallatlan Alapítvánnyal karöltve Weisz Fanni lett a Vodafone Főállású Angyala. Közös munkánkról heti rendszerességgel szintén itt olvashattok beszámolókat.

Ha még nem ismersz minket, és szeretnél többet tudni rólunk, vagy szeretnél jelnyelvet tanulni, akár online, akár tanfolyamaink egyikén, látogass el honlapunkra vagy kövess minket a Facebook-on!

Címkék: hallatlan Weisz Fanni

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása