HTML doboz

Hallatlan

2005 óta dolgozunk a hallássérült emberek integrációjáért és a kommunikációs akadálymentességért. Miről írunk? Jelnyelvről, jelnyelvoktatásról, jelnyelvi tolmácsolásról, siket kultúráról, esélyegyenlőségről. Mert a társadalmi felelősségvállalás menő.

Facebook

A héten Weisz Fanni, a Vodafone Főállású Angyala közreműködésével mintegy 300 új jellel és kifejezéssel, valamint példamondatokkal bővítettük online jelnyelvi szótárunkat. A felvételek egyelőre feldolgozás alatt vannak, de az utómunkálatokat követően megtekinthetőek lesznek a honlapon. Ennek, illetve a múltheti Magyar siketek külföldön poszt kapcsán szeretnénk végezni egy kis összehasonlító elemzést a világ ismert jelnyelvi szótárai között, kezdve ez alkalommal két holland és két amerikai adatbázissal. Magyarországon a hallatlan.hu és társoldala, a hallatlan.eu az egyetlen online jelnyelvi szótár (illetve létezik egy gyűjteménye a siketvak jeleknek is, de erről bővebben később), de más országokban előfordul, hogy több hasonló projekt is fut párhuzamosan, más-más szempontokat figyelembe véve.

De mindenekelőtt: hogy zajlik a szótárbővítés? A jelközlőt, jelen esetben Fannit két kamera veszi egyszerre, az egyik szemből, a másik félprofilból, és az online szótárba már így kerülnek fel a jelek, két szögből, a könnyebb érthetőség és reprodukálhatóság végett. Arra is figyelni kell, hogy a jelelés végén a kéz ugyanabba a pozícióba kerüljön vissza, ahonnan elindult: ennek akkor van jelentősége, ha utóbb végtelenítve szeretnénk lejátszani a videót. Az egyszerre rögzíthető jelek száma is véges, a jelközlő is fárad, a sminkről, hajról, körömlakkról nem is beszélve. Szóval volt munka bőven, de az eredmény, reméljük, látványos lesz. A videókkal ezután még sok-sok minden történik, mire vágott, szerkesztett formában, kézformákkal, instrukciókkal ellátva végleges formájukban bekerülnek az online szótárba és az alkalmazásba.

fanni.jpg

A koncepció alighanem ugyanaz lehet a világ összes videós jelnyelvi szótára esetében: egy vizuális-gesztikuláris alapú, papíron nehezen leírható nyelv teljes lexikonjának (azaz szókincsének) összeállítása, létrehozva ezáltal egyrészt egy kollektív gyűjteményt, másrészt elősegítve a jelnyelv minél szélesebb körben történő terjesztését és tanulását. A technológiai fejlettség korábbi stádiumaiban is léteztek már papír alapú jelnyelvi szótárak, ahol rajzokkal, fényképekkel és különféle jelzésekkel (pl. a jel irányát és intenzitását mutató nyilak) operáltak, de kétségkívül a videó az a felület, ahol a jelnyelvi jel komplexen reprodukálható.

Az amerikai jelnyelvnek számos online szótára van, legismertebb közülük talán az ASL Pro. Az oldalt kifejezetten jelnyelvtanulók segítése céljából hozták létre, de kiemelik: csak szakmai oktatással kiegészülve válhat valóban hasznos eszközzé a honlap. Az általános ASL jeleken kívül széleskörű gyűjteménye található itt meg a vallással kapcsolatos jeleknek; kifejezetten erős a szótár a kifejezések, mondatok, idiómák és szólás-közmondások terén, de vannak baba-jelek és jelnyelvi kvíz is. A jelek kereshetők ábécé és témakör szerint. A videókon a jelközlők szemből látszanak, a felvételek nem végteleníthetőek, de lassíthatóak, ami a jel kivitelezésének elsajátításában nagy segítség a jelnyelvtanulóknak.

aslpro.jpg

 

A szintén amerikai Handspeak a jelnyelvi adatbázison túl egyfajta közösségi felületként is szolgál. Az oldal készítőinek elvei szerint a jelnyelvtanulás elválaszthatatlan a siket kultúrától, így számos információt találunk a siketségről, a siketek történelméről, a jelnyelvi oktatásról és a kétnyelvű siket gyermekekről. Minimális szinten a jelnyelvészetbe is belemásznak, de a hangsúly voltaképp itt is jelnyelvi videókon van, melyek az ASL Pro-hoz hasonlóan egy szögből mutatják a jelközlőt, nem végteleníthetők, de nem is lassíthatók. Egyelőre sok helyen üresek a rubrikák, de várhatóan a későbbiekben minden jelnél találhatóak lesznek plusz információk (a jel szerkezete, szinonimái, regionális változatok). Itt is viszonylag sok jelnyelvi kifejezést és idiómát találunk, valamint a jeleket elnézve abszolút szembetűnő az amerikai jelnyelvnek az a sajátossága, hogy rengeteg fogalomnak nem saját jele van, hanem a daktilt, azaz az ujj-ábécét használják: a szavakat elképesztő gyorsasággal betűzik le, illetve sok szónak a jele csupán egy-egy daktil betű.

handspeak.jpg

Valószínűleg csak nyelvészek sikoltanak fel kéjesen a flamand jelnyelv több mint 7000 jelét tartalmazó Gebaren adatbázis láttán, de a nagyszabású projekt már önmagában rendkívül érdekfeszítő: a flamand-holland-belga tudományos koprodukcióban a flamand jelnyelv egységesítése volt a cél. Flandria, azaz a Flamand Régió ma hivatalosan Belgium (azaz a Belga Királyság) északi területeit jelenti, de a flamand közösség Belgiumon kívül Hollandia déli és Franciaország északi területein is él. Belgium másik régiója a brüsszeli mellett Vallónia. Ezen az eleve csodálatosan sokszínű nyelvi palettán minden nemzeti siket közösségnek megvan a maga jelnyelve is (bár a francia, belga és flamand jelnyelv a földrajzi közelség és rokonság miatt tekinthetők voltaképp egymás regionális változatainak is  a nyelv és a nyelvváltozat közti különbség bizonyos szempontból csak annak kérdése, hogy az adott nyelvi közösség rendelkezik-e saját autonómiával). A képet még inkább árnyalja a flamand jelnyelvnek az a további öt regionális változata, melyek (Magyarországhoz hasonlóan) a tartományi székhelyeken működő helyi siket iskolákhoz kötődnek. Az adatbázisban minden jelnek megtalálhatóak ezek a területi variánsai is, valamint a jelek SignWriting módszerrel történt leírása is. A SignWriting egy olyan rendszer, mely különféle jelek és szimbólumok segítségével írja le az adott jelnyelv grammatikai jegyeit (kézforma, artikulációs hely, mozdulat, orientáció, mimika, szájkép), használata elég bonyolult, de amennyiben nem áll rendelkezésre videó, jól használható. A képeken az 'ajuin', azaz 'hagyma' szó különféle területi változatai láthatóak.

hagyma.jpg

Másik nyugat-európai versenyzőnk a múltheti posztban is említett holland Gebarencentrum. A több, mint 14 000 jelet és példamondatot tartalmazó holland jelnyelvi adatbázist egy kutatókból és gyakorlati szakemberekből álló csoport hozta létre, akik emellett a foglalkoznak jelnyelvészettel, jelkincsbővítéssel, kétnyelvű oktatással, valamint szakmai műhelyeket és tanfolyamokat szerveznek. Hollandiában egyébként nincsen a jelnyelv státuszát elismerő külön törvény vagy jogforrás, de a kilencvenes évek vége óta minden siket iskolában a bilingvális oktatási modell szerint tanítanak és hagyományosan erős a fogyatékosság és a másság társadalmi elfogadottsága. A jelnyelvi adatbázis erőssége a nemzetközi jelnyelvi jelek gyűjteménye és a használat-központúság: minden jelnyelvi videó mellett leírás és plusz videó látható egy példamondattal.

nyuszi_1.jpg

'nyúl' - A nyúl gödröket ásott mindenfelé a kertben.

Sokféle szempont érvényesül tehát a jelnyelvi szótárak készítésekor, és még távolról sem vettük sorra az összeset, hisz rengeteg további adatbázis létezik még a világon, melyek közül a jövőben szeretnénk folyamatosan bemutatni nektek párat, nem mellesleg mi is sokat tanulhatunk ezekből, s ha nem is tudunk minden nézőpontot alkalmazni a saját adatbázisunkban – fejlődni mindig van hova.

Címkék: külföld nyelvészet jelnyelv ASL hallatlan.hu

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hallatlan.blog.hu/api/trackback/id/tr235629124

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.