HTML doboz

Hallatlan

2005 óta dolgozunk a hallássérült emberek integrációjáért és a kommunikációs akadálymentességért. Miről írunk? Jelnyelvről, jelnyelvoktatásról, jelnyelvi tolmácsolásról, siket kultúráról, esélyegyenlőségről. Mert a társadalmi felelősségvállalás menő.

Facebook

Itt az ősz, bezártak a kerthelyiségek, lassan beszorulunk a négy fal közé, de ez nem jelenti azt, hogy unatkoznunk kellene: összegyűjtöttünk néhány filmet, melyekben felbukkan valamilyen formában a jelnyelv, a siketség, a fogyatékosság vagy az esélyegyenlőség. Ezek az alkotások szórakoztatnak, de el is gondolkodtatnak, reméljük, nektek is tetszeni fognak. A lista a teljesség igénye nélkül készült, további javaslatokat várunk kommentben!

1919-ben készült a Deliverance (Szó-kimondás) című film, mely Helen Keller életéről szól. Helen Keller kisgyermekkorában veszítette el látását és hallását, de tanára, a szintén látássérült Anne Sullivan segítségével megtanult jelelni, kézbe jelelni, beszélni, írni és olvasni, és 24 éves korára elsőként a siketvak emberek között főiskolai diplomát szerzett. Anne Sullivan jóval tanári munkája befejezése után is Helen Keller mellett maradt, állandó társa lett. Keller világhírű szerzővé és szónokká vált, aktívan politizált, a társadalmi esélyegyenlőség szószólójaként tevékenykedett a század eleji Amerikában. 1999-ben Keller felkerült a Gallup által létrehozott „A 20. század legkedveltebb alakjai” című listára. Életéről több film is készült, Hollywoodot (A csodatévő, 1962) és Bollywoodot (Sötét, 2005) egyaránt megihlette. 

A szenzációs című Magányos vadász a szív 1968-ban készült: a romantikus történet egy siket férfi és egy halló kamasz lány kapcsolatáról szól.

A Deafula (1975) az első, elejétől a végéig amerikai jelnyelven készült film. A hangalámondás azoknak segít, akik nem értik a jelnyelvet. A kis költségvetésű horrorfilm nehezen vehető komolyan, de az ezernyi Drakula-feldolgozás közül mégis kiemelkedik: hol rémületesen rossz, hol félelmetesen vicces, de mindvégig nagyon szórakoztató és semmilyen más filmhez nem hasonlítható.

Koko, a gorilla több mint 1000 jelnyelvi jelet tanult meg gondozójától, Francine Pattersontól. Róluk szól az 1978-as Koko, a beszélő gorilla című dokumentumfilm. Koko képes maga is jeleket alkotni, nevet adni a tárgyaknak és az embereknek. Teljesítménye egyedülálló és nagy hatással volt az emberi nyelvi képességről alkotott elméletekre.

1986-ban készült az Egy kisebb isten gyermekei. A filmben játszó Marlee Matlin valóban siket, alakításáért abban az évben elnyerte a legjobb színésznőnek járó Oscar-díjat. A történet egy siket iskolába érkező tanárról szól, aki beleszeret Sarah-ba, a siket lányba. A férfi meg akarja tanítani a lányt szájról olvasni és beszélni, de Sarah szerint a férfinak kell megtanulnia a csend világában élni.

Klasszikus romantikus történet a Négy esküvő és egy temetés (1994). A főszereplő bátyját a siket színész, David Bower játssza, a filmben egy érzelmes jelenetben jelnyelven beszéli le öccsét egy rossz döntésről.

Jacques Audiard 2001-ben rendezett filmet A számat figyeld! címmel. A nagyothalló, kollégái által levegőnek nézett és kifigurázott, de kitűnően szájról olvasó titkárnő, Carla (Emmanuelle Devos César-díjas alakításában) és a börtönből frissen szabadult Paul (a mindig csodás Vincent Cassel) izgalmas, ellentmondásos kapcsolata teljesedik ki a fordulatos krimiben.

Egyetlen magyar filmünk a listán a 2003-as Kontroll. A budapesti metróban játszódó groteszk, sötét hangulatú krimi-thriller-vígjáték a rendező, Antal Nimród elmondása szerint a jó és a rossz harcáról szól. A jelnyelv egyetlen, de nagyon vicces jelenetben kap szerepet.

Katja Kool személyes kedvence a 2004-es Nesze neked, Pete Tong! - Frankie Wilde, a politoxikomán őrült ibizai DJ története, aki elveszíti hallását. A Beethoven-történet parafrázisában az erős kezdés után a megsiketült Frankie lesüllyed a depresszió legsötétebb bugyraiba, majd szembenéz felszínes életével és a kokainnal, és egy siket lány segítségével tör újra a csúcsra. A fesztiválokon díjesővel elárasztott brit-kanadai film rendkívül vicces, szórakoztató és szívhez szóló, erőteljes képekben ábrázolja a drogfüggés pokoljárását és a fogyatékossággal való szembenézést. Remek zenék és még remekebb képek Bolygó Balázs operatőrtől.

A Bábel (2006) négy, látszólag független történetszála a 21. század egyik legnagyobb problémáját, az emberek közti valós kommunikáció hiányát járja körül. Barátainktól körülvéve is lehetünk végtelenül magányosak, és hiába beszélünk egy nyelvet, ha nem értjük meg egymást, a képletes bábeli zűrzavar nyomasztóan átszövi életünket. Inárritu filmjében egy japán siket lány küzd kétségbeesetten önmagával, apjával és az őt nem értő világgal.

Szintén 2006-ban készült a Titkok gyermeke, belga-francia koprodukcióban. A kosztümös film 1774-ben játszódik és egy siket, kommunikálni képtelen fiú, Joseph történetén keresztül állít emléket Charles-Michel de l'Épée abbénak, aki a hallássérültek gyógypedagógiájának világszerte ismert alakja, az első siket iskola és a jelnyelvhasználaton alapuló oktatási módszertan, az ún. francia módszer alapítója.

enfant.jpg

Jelnyelvről ugyan nem esik szó benne, de merész és provokatív témaválasztásával a sorba illik a belga Geoffrey Enthoven 2012-ben készült Hasta la Vista! című tragikomikus road-movie-ja is. Attól még, hogy valaki vak, kerekesszékben ülő halálos beteg vagy négyvégtag-bénulásos, ugyanolyan vágyai lehetnek, mint bárki másnak. Ezzel a lendülettel indul neki három fiú egy nagy utazásnak, ahol groteszkül nevetséges és könnyfacsaróan szívfájdító helyzetek váltják egymást gyors egymásutánban. Nem sokan nyúltak még hozzá ilyen formában a fogyatékossággal élő emberek és a szex témaköréhez, de ennél a tálalásnál emberközelibbet nehéz elképzelni.

Ha valaki pedig nem egyestés, hanem hosszú távú szórakozásra vágyik, kezdje el nézni az Elcserélt lányok című sorozatot (2011). A sorozatban kiemelt szerepet kap a jelnyelv, teljes jelenetek játszódnak amerikai jelnyelven. Két, csecsemőkorukban elcserélt lányról és családjaik összekeveredéséről szól a történet. Egyikük siket, másikuk halló, és a kultúrák keveredése sok konfliktus forrása. Ez az első olyan sorozat a televíziózás történetben, melyben siketek a főszereplők és a jelnyelv ilyen hangsúlyos szerepet kap. Az amerikai siket közösség nagy áttörésnek tekinti a sorozat bemutatását. Itthon az M1 vetíti, valamint az összes rész megtekinthető az Indavideón.

 

Jó szórakozást! :)

Címkék: film jelnyelv ASL

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://hallatlan.blog.hu/api/trackback/id/tr425603055

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

julo88 2013.11.13. 15:40:04

Van egy német film, a magyar címe: A csenden túl. Ez siket szülők halló gyerekeiről szól, ebből a szemszögből foglalkozik a témával. Van róla egy cikk is a Nyelv és Tudomány honlapján:
www.nyest.hu/hirek/szuletett-jel-tolmacsok

Továbbá van egy japán film: Nyár, csend, tenger. Igaz, itt kevésbé tematizálódik a siket közösség élete, a főszereplők pedig keveset kommunikálnak (meg a halló szereplők is.) Szép, kicsit lassú film, tényleg borús estékre. Egy siket, szörfölni tanuló fiú a főszereplője.
süti beállítások módosítása