HTML doboz

Hallatlan

2005 óta dolgozunk a hallássérült emberek integrációjáért és a kommunikációs akadálymentességért. Miről írunk? Jelnyelvről, jelnyelvoktatásról, jelnyelvi tolmácsolásról, siket kultúráról, esélyegyenlőségről. Mert a társadalmi felelősségvállalás menő.

Facebook

Sokan szembesülünk vele nap mint nap, hogy egyre több ismerősünk költözik külföldre hosszabb-rövidebb időre. Van, aki tanulni megy, a többség dolgozik, és olyan is akad, aki csak szerencsét próbál. A közös nevező minden bizonnyal egy jobb élet reménye, bár az, hogy milyen egy jobb élet, kétségkívül relatív. A Határátkelő blogon rengeteg beszámoló olvasható külföldön élő magyarok kalandjairól és az őket érő kihívásokról, mi viszont inkább arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen az élet külföldön magyar siketként – más-e az emberek hozzáállása, s ha igen, miben; több-e az érvényesülési lehetőség; erősebb-e a fogyatékossággal élők érdekképviselete, és vajon könnyebb-e boldogulni úgy általában egy idegen országban? Korábban beszéltünk már a fogyatékosság különféle felfogásairól és érintettük a magyarországi helyzetet is, nézzük hát most meg, hogy hogy működnek a dolgok máshol. Generál-e társadalmi hátrányt a fogyatékosság, vagy más országokban tényleg kolbászból van a kerítés?

airplane.jpg


Két fiatalt kérdeztünk: Ákos (32) Salzburgban, Ausztriában, Péter Zalán (28) pedig Enschede-ben, Hollandiában él. Itthon mindketten egyetemet végeztek, volt munkahelyük, mégis úgy döntöttek, külföldön szeretnének élni. Ákost az érdekelte, hogy vajon könnyebb lenne-e fogyatékossággal élőként egy fejlettebb nyugati országban boldogulnia, illetve nem volt elhanyagolható tényező számára a fizetés, az adó- és szociális rendszer sem. Péter Zalán a párját követte, aki munkát kapott Hollandiában, de egy percig sem volt kérdés számára a kiutazás. A magyarországi helyzettel kapcsolatban két emblematikus területet emeltek ki, ahol határozottan úgy érezték, siketként a 
társadalmi-gazdasági tevékenységben való részvételi lehetőségeik korlátozottak, azaz a károsodásból vagy a fogyatékosságból fakadóan társadalmi hátrány érte őket. Péter Zalán szerint „a legnagyobb hátrány, amit éreznem kellett a legutóbbi időben, a 120 órás államilag finanszírozott tolmácsolási időkeret felhasználása volt a nappali tagozatos egyetemi tanulmányok esetében. Elfogy a 120 óra, utána ki fizeti? Én? Miközben az állam hallgatói szerződéssel kötötte meg a kezeimet azzal, hogy ha nem fejezem be a képzést, vissza kell fizetnem a képzés teljes költségét? Finoman szólva: van, aki szerint ez sokkal több, mint hátrány. Más eset, amitől minden siket egyformán szenved: a munkavállalók többsége kerüli a siketek felvételét. Ha siket vagy, akkor „az állást sajnos már betöltötték." Az ügyintézések során is problémás szokott lenni az ügyintézők hozzáállása vagy a bürokrácia".

Ákosnak is hasonlóak voltak a tapasztalatai: Egy siket, amennyiben nem megfelelő hangsúlyra helyezi a saját, világhoz való hozzáállását, szinte folyamatosan hátrányban érezheti magát. Ez egy leküzdendő folyamat a mindennapokban, én tulajdonképpen Magyarországon leginkább a munkaerőpiacon éreztem iszonyatosan hátrányban magam. Az egy olyan placc, ahol a kommunikációval adod el magad, győzöd meg a leendő munkaadódat, hogy szükség van rád és megéri a munkád ellenértékeként egy fix havi bérezést adniuk. Én itt eleve elvéreztem, még informatikusként is. És még ha jól is sikerült a primer kommunikáció, ott volt a másik oldal fejében a rugalmatlanság, egy bizonyos félelem a fogyatékosoktól, meg a leggyakrabban használt terelőpont: „Telefonálni is kell“. Persze, ott vannak a tolmácsok meg minden, de egy igazán meggyőző állásinterjút – és itt persze, a pozíció is számít, hogy most egy fogyatékosoknak meghirdetett helyet kívánsz betölteni, vagy egy komolyabb cégnél bármelyik hallóval egyenrangú vetélytársként szállsz a ringbe  véleményem szerint Magyarországon nehéz közvetve levezetni."

molens.JPG

„Molens", azaz malmok. Péter Zalán fotója

Ezek a problémák valószínűleg nem szűnnek meg egyből a határ nyugati oldalán, de interjúalanyaim szerint azért valamivel jobb a helyzet odaát. Bevándorlóként munkát találni hallásállapottól függetlenül nehéz, ezzel a problémával jelenleg egy fél világ küzd. Ákos kiemelte, hogy az osztrák cégek számára vonzó lehet, hogy egy fogyatékos munkavállaló bruttó bérezése után nem kell adót fizetniük, illetve a rengeteg vendégmunkás miatt eleve hozzá vannak szokva a külföldi munkavállalókhoz, rugalmasabbak. Péter Zalán szerint Hollandiában „túlnyomóan inkább részmunkaidőre vesznek fel valakit, s az emberek nagy százaléka több részmunkaidős állást vállal be, aminek a kereseteiből normálisan meg tud élni. Ez viszont nagyfokú önállóságot, öngondoskodást, mobilitást és emiatt gyorsaságot is igényel, ebben meg a siketek bizony lemaradnak a hallókhoz képest".

Hollandiában létezik munkakeresést segítő támogatás, ami egyrészt financiális, másrészt külön tutor segít a megfelelő pálya kialakításában a kedvezményezett iskolázottsága és képességei tükrében. Péter Zalán eredményesnek látja a szociális szolgáltatások rendszerét, melyben egyformán várható el közreműködés az államtól és az egyéntől (máskülönben a kedvezményezett elveszíti a támogatást). Az ingyenes jelnyelvi tolmácsszolgáltatás Ausztriában és Hollandiában egyaránt az orvosi szakvéleményre kiadott fogyatékossági igazolványhoz kötött, időkorlát nélkül, bármikor és bármilyen célra igénybe vehető (természetesen a tolmácsszolgálatok fenntartják az esetek priorizálásának jogát). Ákos rendszeres tolmácshasználó, Péter Zalán még nem igényelt tolmácsolást, amióta kint él: „Sokkal eredményesebben tudom elsajátítani az itteni nyelvet, ha rá vagyok kényszerítve annak használatára. Ez eddig bevált."

És hogy milyen nyelven kommunikálnak? Ákos: „Az osztrák jelnyelvet használom, ha siketek között vagyok, a német hangzó nyelvet, ha hallók között. Az utóbbi rosszabbul megy, a német, vagyis osztrák – mert korántsem ugyanaz a kettő – kiejtés miatt. Mindkettőt autodidakta módon sajátítottam el a mindennapi életben. Sokat voltam osztrák emberekkel, siketekkel és hallókkal egyaránt, és így mondhatni észrevétlenül kialakult, azaz most is alakul egyfajta szókincs a fejemben, persze a nyelvtant azt be kell vágni, nincs mese." Péter Zalán: „Egyszerre tanulom a holland nyelvet és a jelnyelvet. Nagy élvezettel, s áldom az égieket, amiért annak idején megtanultam a németet, mert emiatt annyira gyorsan haladok, hogy mostanra már csak kisebb nehézségeket okoz hollandul leveleznem vagy fogalmaznom hivatalos ügyekben. A holland nyelv írásban nem nehéz, csak furán szép, ugyanakkor kiejtésben már ott tartok, hogy azt mondjam, na akkor már inkább az angolt! Ilyenkor írásban fejezem ki magam, mert ezek úgy beszélnek, ahogy én az étel megrágása közben. Közben pedig online újságokat olvasgatok, és vettem egy-két holland könyvet, amiket kedvemre olvasgathatok anélkül, hogy érteni akarnám a tartalmát. A jelnyelvet naponta gyakorlom, mert van egy 14 ezer jelet tartalmazó online szótár, példamondatok ezreivel. Igazán kellemes időtöltés jelelgetni a gép előtt, s egyre gyakrabban vagyok siketek társaságában is, ahol használhatom is ezeket." (A 14 ezres online szótárra – mely korlátlanul éves díj fejében érhető el – azért irigykedünk rendesen.)

salzburg.jpg

Salzburg /salzburg.infobomba.hu/

Ami egyértelműen jobb, gyorsabb és hatékonyabb, mint itthon, az a hivatali ügyintézés, ahogy Péter Zalán fogalmazott, a különbség „ég és föld". Csak egy pár példa: Hollandiában az ügyek szinte 80%-át el lehet intézni interneten keresztül, majd 2-4 napon belül meg is érkeznek postán az ezt igazoló papírok. Salzburgban Ákosnak „a hivatalos ügyintézések gyorsasága tűnt fel elsőre. Munkaügyi központ, Bundessozialamt, rendőrség, kórház, bankok – villámgyorsak.  Két nap alatt kaptam (postán!) új bankkártyát. Ha közúti szabálysértést követsz el, azonnal intézkednek a rendőrök, még aznap este kaphatsz egy telefonhívást, amennyiben megvan a rendszámod nekik. Kórházban egy vérvétel komplex kielemzése fél nap. A fogyatékossági igazolványomat egy hét után megkaptam. Adóvisszatérítés online bevallással, banki átutalással két hét. A várakozási idő szinte semennyi a hivatalos ügyeknél, csak úgy darálják be az ügyfeleket." 

A hosszabb távú külföldi tartózkodás rákfenéje viszont hallásállapottól függetlenül egyértelműen a család és a barátok hiánya, ezt az űrt nem tölti be sem a gyors ügyintézés, sem az alacsony benzinárak. Interjúalanyaim mindketten a párjukkal élnek kint, ami nagyban megkönnyíti a helyzetet, de nem orvosolja maximálisan a problémát. Bizonyos időközönként hazajárnak, illetve helyben is kialakítottak kapcsolatokat siket és halló körökben egyaránt, az ottani embereket mindketten kedvesnek és nyíltnak írják le. Ákos állítja, a siketekhez úgy állnak az osztrákok, mint bárhol máshol a világon. Bár, itt azért respektálják a fogyatékos (de egyébként úgy általában mindenkihez udvariasan viszonyulnak) emberek életvitelét, ami a mindennapokban kézzelfoghatóan érezhető". Péter Zalán szerint a holland emberek úgy általában nagyon nyitottak, udvariasak, alapszinten odafigyelnek egymásra (még a siketek többsége is!), s ettől annyira jól érzem magam itt. Amolyan élni hagyni" hozzáállás dívik itt megfelelő jóindulattal és alapszintű bizalommal megspékelve, megfelelő arányban egyensúlyozva a liberális és a konzervatív felfogás között. Úgy gondolom, nem sokban különbözik az itteni helyzet a magyarországitól, egyedül az attitűdben és a hozzáállásban. Abban viszont nagyon, s ez teszi az én szememben egyedülállóan kiegyensúlyozott országgá Hollandiát." 

Nekivágni a nagyvilágnak nem a gyávák műfaja. Van, aki már bejárt hét kontinenst, de olyan is akad, aki a szülővárosa határain kívül sem járt soha. Nem buzdítunk senkit arra, hogy egyből a nagybőröndhöz kapjon és elhagyja az országot, de az kétségtelen, hogy van mit tanulnunk. Azt a tanulságot mindenesetre levonhatjuk, hogy egy gazdaságilag fejlettebb országban könnyebben boldogul egy fogyatékossággal élő – is. Az online jelnyelvi szótárunkkal pedig meg sem állunk 15 ezer jelig!

Címkék: külföld jelnyelv jelnyelvi tolmács

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://hallatlan.blog.hu/api/trackback/id/tr485617819

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása